A kommunikációs csoporton olyan gyerekek szülei vettek részt, akik autista vagy autisztikus gyermeket nevelnek.
Első lépésben a gyermekek szociális, komunikációs és viselkedéses egyéni jellegzetességeik feltérképezése történt szülői kérdőíves módszerek használatával. (pl.: Tedd-Nézd-Hallgasd-Mondd, SDQ, CBCL, CHAT, Ausztrál Asperger Szindrómaskála stb.).
Ennek átbeszélése után az alábbi technikákat sajátíthatták el a szülők annak érdekében, hogy a gyermekükkel való kommunikáció javuljon.:
Az intenzív interakciók módszere során a gyermek figyelemének felkeltését, a közös játék és kommunikációs tér kialakításának módszerét ismerhették meg a szülők. Ez a módszer a viselkedéses reakciók megfigyelésével (ABA, illetve a viselkedésterápiás elemzés módszere, individuálpszichológiai szemléletű megközelítés) alapozza meg a kívánatos viselkedések, és kommunikációs jelzések megerősítését a kedvelt tevékenységek, ingerhelyzetek felhasználásával.
Ehhez kapcsolódik a strukturált játék módszerének elsajátítása, amely során már lehetségessé válik az új viselkedések (játék, kommunikáció, feladatjellegű tevékenység) modellezése, megtanulása. Amikor a strukturált játék módszerét és a vizuális időrend használatát összekötjük a gyermek számára egy érzelmileg biztonságos közeget adunk. A vizuális megsegítés módszerét az otthoni helyzetekre, később az egész napi tevékenységre is alkalmazhatják, ahol lépésenként felépítve az új viselkedéselemek elsajátítása is könnyebb.
Ezeket a kereteket a szülők más-más tevékenységek gazdagítására hasznosíthatták attól függően, a gyermeknek milyen nehézségei vannak. Kiemelten fontos, hogy a közös figyelmi helyzetet megteremtve jó lehetőség nyílik az érzelmi és szociális kommunikációs fejlesztéshez .
Az érzelmek kifejezésének és felismerésének elősegítésére sok ötletet és részletesen kidolgozott játékokat mutattunk be a következő témákhoz: mozgásos tapasztalatszerzés (mimika, gesztusok), szenzoros integrációs játékok mimikai információk feldolgozására (taktilis, proprioceptív és vizuális visszajelzés), mimika és gesztusok utánzása, hangutánzás, szóbeli kifejezések gazdagítása, történetek érzelmi összefüggéseinek felismerése közös mesélés által. Ezen a tapasztalatok megszerzésére sokféle játékhelyzetet próbálhattak ki.
A vágyak és szándékok kifejezésének és megértésének szociális történetek módszerét mutattuk be. Ezek elkészítésére minden résztvevőnek saját problémáiból és élethelyzetéből kiindulva nyújtottunk segítséget.
Az empátiás megértés, a tudatelméleti tudás formálására a fényképezőgép és videó használatát javasoltuk, amivel a sajátélmények megosztására adhatunk lehetőséget a gyerekeknek.
Míg a viselkedések modellezéséhez a képes történetek mesélése, rajzolása, kirakása illetve a rajzfilmek szinkronizációs játéka a szóbeli kifejező képességet fejlesztő hatású (vágyak, érzések és gondolatok), mások és a szabályok/normák megértésében ad segítséget. A videomodellezés technikája a technikai érdeklődés miatt különösen jó lehetőség, akár már kész filmeket, akár saját filmeket készítve, használva közös időtöltés is. A konkrét szociális viselkedési készségek elsajátításához a közös játékhelyzetek, kortársakkal való programok szervezése és a közös szerepjátékok adta lehetőségeket ismertettük.
A képi megjelenítés egy saját formája, amivel gazdagítottuk a programot az énkönyv készítése, ami lehetőséget ad a saját maga megismerésére, az önmagáról való tudás gazdagítására, a saját élmények, történetek feldolgozására, illetve másokkal való megosztására.
A csoportvezető Oláh Ibolya, klinikai szakpszichológus volt