A

Suttogó Lovasterápiás Egyesület

(ötödik,  átdolgozott)

 

Módosított

 ALAPSZABÁLYA

 

 

  1. Általános rendelkezések

 

  1. Az Egyesület neve: Suttogó Lovasterápiás Egyesület

Rövidítetten használt neve: Suttogó LTE.

 

  1. Az Egyesület székhelye: 1118 Budapest, Regős utca 14,  VIII. emelet 36.

 

3)   A Suttogó Lovasterápiás Egyesület sportegyesület.

 

  1. Tagja csak természetes személy lehet, tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet működésében.
  2. Elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták.
  3. Csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet.
  4. Közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni.
  5. Illetékes szerve köteles a gazdálkodás ellenőrzésére felügyelő bizottságot választani, vagy külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni.

 

Mivel a Suttogó Lovasterápiás Egyesület sportegyesület, ezért a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

  1.  Az Egyesület céljai:
  • a gyógypedagógiai lovaglás és a hippoterápia feltételeinek megteremtése a fogyatékkal élők számára,
  • a lovaglás, mint mozgásos tevékenységen alapuló terápiás lehetőség alkalmazása az egészségmegőrzésben,
  • korszerű gyógypedagógiai módszerek kutatása és alkalmazásuk az egészségmegőrzésben, az elért hatás vizsgálata,
  • sportolási és versenyzési lehetőségek biztosítása elsősorban a parasport keretein belül,
  • osztálytermen kívül is megvalósítható reform-, és alternatív pedagógiai programok kidolgozása és alkalmazása,
  • az elért eredmények feltárása és alkalmazása,
  • a lovasterápia tevékenységén belül dolgozók szakmai érdekeinek összefogása,

 

 

 

  • a veszélyeztetettségnek kitett gyermekek és fiatalok prevenciós célú foglalkoztatása a sportolás lehetőségeinek felhasználásával,
  • a sportterápia feltételeinek biztosítása szenvedélybetegséggel küzdő fiatalok számára,
  • a társadalmi integráció elősegítése egy olyan színtér teremtésével, amelyet sérült, és nem sérült személyek is szívesen látogatnak,
  • a fent említett tevékenységek műszaki feltételeinek biztosítása, műszaki fejlesztés,
  • kapcsolattartás más állatterápiával foglalkozó szervezetekkel, együttműködés kialakítása,
  • az Egyesület működésével, munkájával, lovasterápiával kapcsolatos kiadványok, könyvek szerkesztése;
  • a korszerű gyógypedagógiai módszerekben, valamint a lovasterápiában való tájékozottság elmélyítése, más szervezetek által meghirdetett képzéseken és tanfolyamokon való részvétel biztosításával;
  • képzések és tanfolyamok megszervezése, lebonyolítása

 

 

  1. Az Egyesület működési területe:

Az Egyesület működési területe elsősorban belföldre, az ország egész területére terjed ki.

 

  1. Az Egyesület pecsétje:

Az Egyesület pecsétjén az Egyesület teljes neve, székhelyének címe, adószáma és bankszámlaszáma szerepel.

 

  1. Az Egyesület jogi személy.

 

8)   Közhasznúsági fokozat: közhasznú.

 

 

 

 

 

 

  1. Az Egyesület céljai megvalósulását szolgáló eszközök

 

Az Egyesület célját - a közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. §. c) pontjában meghatározott, cél szerinti tevékenységekkel is bővített - elsősorban az alábbi eszközökkel kívánja elérni:

  • ismeretterjesztő, oktató, szervező és gyűjtő munka végzése más, hasonló kezdeményezésekkel is összhangban;
  • képzés, oktatás, ismeretterjesztő előadások szervezése, tartása;
  • ülések, viták, megbeszélések, workshopok rendezése;
  • kapcsolatok teremtése és tartása mindazokkal, akik részt vesznek, vagy részt kívánnak venni a lovasterápiával kapcsolatos munkában;
  • bekapcsolódás - főként pályázatok útján - a lovasterápia népszerűsítése, széles körben való elterjesztése és alkalmazása érdekében végzett munkába;

 

 

 

  • tagjainak támogatása ilyen törekvéseik érdekében.

 

Közhasznúsági nyilatkozat: az Egyesület az 1997. évi CLXI. törvény 26. §. szerint az alábbi cél szerinti tevékenységeket végzi:

  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; (1.)
  • tudományos tevékenység, kutatás; (2.)
  • nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; (4.)
  • természetvédelem, állatvédelem; (8.)
  • gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; (10.)
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; (11.)
  • sport, a munkaviszonyban, és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység keretében. (14.)

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és a jelen Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységeket folytat, továbbá  biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

Tagjain kívül bárki részesülhet közhasznú szolgáltatásaiból, amennyiben ezt igényli, és a sérülés, fogyatékosság szempontjából nem áll fönn kontraindikáció.

Amennyiben valaki igénybe szeretné venni az Egyesület szolgáltatásait, ezt jeleznie kell  az Egyesület valamely tagjának. (pl. személyesen, postán, interneten, telefonon) Amennyiben megvannak a lovagoltatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek (pl.  nagyon görcsös izomzatú gyermeket nem szabad túl széles hátú lóra ültetni) megvalósulhat a lovagoltatás. Az Egyesületnek jogában áll a közhasznú szolgáltatásaira díjtételt kiszabni.

Az árak, díjak  mértékéről előzetes felvilágosítást kapnak azok, akik a szolgáltatást igénybe szeretné venni. A közhasznú és a cél szerinti tevékenység folytatásából származó ár-, és díjbevételeket az Egyesület tagjai egymás között nem osztják fel, azokat a jelen Alapszabályban meghatározott  közhasznú tevékenységekre fordítják.

 

Az Egyesület tevékenységének besorolása:

TEÁOR

73.20 Társadalomtudományi, humán kutatásfejlesztés

80.42 Felnőtt és egyéb oktatás

85.14 Egyéb humán egészségügyi ellátás

91.33 Máshová nem sorolt, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

92.62 Egyéb sporttevékenység

92.72 Máshová nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység

Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtásra.

 

 

 

 

  1. Az Egyesület gazdálkodása

 

 

 

  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Bevételeit elsősorban:

  • a tagok tagdíjai, illetve hozzájárulásai,
  • bel- és külföldi magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek felajánlásai,
  • a tagok, továbbá bel- és külföldi, magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek által az Egyesületnek átengedett vagyoni értékű jogok (pl.: ingyenesen átengedett bérleti jog, stb.)
  • a közhasznú tevékenységhez az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás,
  • az Egyesület saját bevételei, így különösen a szerződések alapján teljesített szolgáltatások ellenértéke, pályázati úton elnyert támogatások, a közhasznú tevékenység forrásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.

 

 

  1. Az Egyesület csak közhasznú céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása

érdekében folytathat gazdasági - vállalkozási tevékenységet. Ez a tevékenység nem lehet az Egyesület közhasznú céljaival ellentétes, és azok megvalósítását nem veszélyeztetheti.

Az Egyesület kezességet nem vállalhat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, és vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet nem folytathat.

  1. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja föl, azt csak a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja. Amennyiben a szervezet éves árbevétele meghaladja az 5 millió Ft-ot, a tagok az elnökségtől elkülönült szervet hoznak létre.
  2. Az Egyesület - bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás kivételével - a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
  3. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatás bárki által megismerhető, s annak odaítélését a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat alapján az Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat azonban nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Ilyen színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
  4. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani. Az Egyesület a vállalkozási tevékenységeiből származó bevételeit kizárólag az Egyesület Alapszabályában meghatározott tevékenységekre fordíthatja.
  5. Az Egyesület tartozásiért saját vagyonával felel.
  6. Az Egyesület Elnöksége az éves beszámolóval egyidejűleg köteles közhasznúsági jelentést készíteni.  A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés a következőket tartalmazza:
  • számviteli beszámoló;
  • a költségvetési támogatás felhasználása;
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás;
  • cél szerinti juttatások kimutatása;
  • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  • az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

 

 

 

 

9)  

Az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést a Közgyűlés köteles elfogadni, amennyiben annak tartalma az 1997. évi CLVI törvényben foglaltaknak megfelel. Ezek hiányában a Közgyűlés hiánypótlásra, vagy javításra szólíthatja fel az Elnökséget. Az Elnökség a felszólításnak köteles eleget tenni. Amennyiben az Elnökség nem tud eleget tenni a hiánypótlásnak, a Felügyelő Bizottság köteles eljárni az ügyben. Amennyiben a Felügyelő Bizottság törvénytelenséget tapasztal, haladéktalanul köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

Az Egyesület az éves közhasznúsági jelentését és beszámolóját Internetes honlapján teszi közzé (suttogo.metacortex.hu). Az Egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, Internetről letöltheti, illetve a szervezet székhelyén, előzetesen egyeztetett időpontban megtekintheti, azokról saját költségére másolatot készíthet. Erről az Egyesület nyilvántartást vezet.

Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

 

 

 

 

 

  1. Az Egyesület tagjai

 

  1. Az Egyesület tagja lehet bármely olyan természetes és jogi személy, gazdálkodó és egyéb szervezet, aki az Egyesület célkitűzéseit elfogadja, azzal egyetért, azt támogatja, és akit az Egyesület tagjai sorába felvesz.

 

2)   A tagsági viszony fajtái:

  • rendes tag;
  • pártoló tag;
  • tiszteletbeli tag.

 

Rendes tag

A rendes tag bármely  természetes személy lehet, aki az Egyesület Alapszabályát és belső szabályait magára nézve kötelezőnek ismer el, és eleget tesz az Alapszabályban a belépő taggal szemben meghatározott feltételeknek. A tagfelvételi kérelemhez az Egyesület két tagjának ajánlása is szükséges. A rendes tag hozzájárul az Egyesület fenntartásához, és aktív tevékenységet folytat annak céljai megvalósulása érdekében. Rendes tag kizárólag természetes személy lehet.

 

Pártoló tag

A pártoló tag a tagfelvételét ilyen címen kéri. Pártoló tag természetes és jogi személy is lehet.

 

Tiszteletbeli tag

A tiszteletbeli tagot az Egyesület Elnöksége, vagy Közgyűlése kéri fel. A tagság a felkért személy elfogadó nyilatkozatával jön létre. Tiszteletbeli tag természetes és jogi személy is lehet.

 

Tagfelvételi ügyekben az Elnökség dönt. Amely szervezet vagy személy az Egyesület tagja kíván lenni, a tagság típusára is utaló kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez, aki e kérelmet jóváhagyás céljából az Elnökség elé terjeszti. Az Elnökség a legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles a bejelentésről dönteni. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen - annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - a közgyűléshez lehet panasszal fordulni.

 

 

 

 

 

 

A tagok jogai:

Minden tag jogosult az Egyesület munkájában és rendezvényein részt venni, vélemény nyilvánítani, javaslatot előterjeszteni, valamint az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni. Ezen túl a tag javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá kérdésekkel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Közgyűléséhez, Elnökségéhez, Elnökéhez. Az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomásától számított harminc napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

 

  • A rendes tag jogai:
  • részt vehet az Egyesület Közgyűlésén;
  • az Egyesület bármely tisztségére jelöltet állíthat, választhat, és bármely tisztségre megválasztható;
  • a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik.
  • A pártoló tag jogai:
  • magánszemély esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján részt vehet az Egyesület Közgyűlésén;
  • a Közgyűlésen javaslattételi, tanácskozási joga van, szavazati joga nincs, tisztséget nem viselhet.
  • A tiszteletbeli tag jogai:
  • magánszemély esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján részt vehet az Egyesület Közgyűlésén;
  • a Közgyűlésen javaslattételi, tanácskozási joga van, szavazati joga nincs, tisztséget nem viselhet.

 

 

A tagok kötelezettségei:

     Minden tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit, valamint a Közgyűlés és az Elnökség határozatait betartani, az Egyesület belső szabályzatát tiszteletben tartani, és közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában. A tag köteles a Közgyűlés, vagy az Egyesület más szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségei teljesítésére.

 

  • A rendes tag, és a pártoló tag köteles az előírt tagdíjat, felajánlást az Egyesület részére teljesíteni.

 

 

 

 

 

 

3)   A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

  1. A tagság át nem ruházható, jogutódokra, örökösökre át nem száll, és a tagsággal együtt

járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.

  1. A tagság megszűnik:
  • a tag kilépésével;
  • a tag kizárásával;
  • a tagság törlésével;
  • az Egyesület megszűnésével;
  • a tag halálával (jogi személy esetén annak megszűnésével).

Kilépés: A tag az Egyesületből bármikor az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel kiléphet.

 

 

 

Kizárás: Az Elnökség kizárja azt a tagot, aki a jelen Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, vagy az Egyesületet sértő magatartást tanúsít. Kizárásra okot adó magatartások közé tartozik az Egyesület vagyonával való visszaélés, pl. magáncélokra való felhasználása, rendszeres és/vagy súlyos szakmai mulasztás, amely a szolgáltatást igénybe vevők állapotát veszélyeztetik, szakmai érdektelenség, felelőtlenség a szolgáltatást igénybevevőkkel szemben.

Amennyiben az Egyesület valamely tagjánál kizárásra okot adó magatartás merül fel, ügyében az Elnökség dönt.

Az érintett személy az Elnökség döntése ellen 30 napon belül fellebbezhet az Elnökségnél, és kérheti a Közgyűlés összehívását. Fellebbezés esetén az Elnökség 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést, abból a célból, hogy a Közgyűlés döntsön az érintett személy ügyében.

Az Elnökség az érintett személynek a Közgyűlésre szóló meghívó mellett felszólítást is küld, amelyben felszólítja a Közgyűlésen való megjelenésre. Amennyiben az érintett személy az előzetesen kiküldött felszólítás ellenére, hiányzása elfogadható okának megjelölése nélkül nem jelenik meg, a Közgyűlés akkor is határozatképes. Amennyiben az érintett személy a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül megjelöli a hiányzásának okát, és azt az Elnökség elfogadhatónak találja, a Közgyűlés egy ízben elhalasztható. Az elhalasztott Közgyűlés akkor is határozatképes, ha az érintett személy nem jelent meg.

A határozatról való értesítés írásban, postai úton történik.

Kizárásra sportfegyelmi okból is sor kerülhet, ezért az Egyesület a Sptv. 15. §., és a 34/2001. (III.5.) Korm. rendelet 2. §. (2) bekezdése értelmében 3 tagú első- és másodfokú Sportfegyelmi Bizottságot állít fel. Az (5) bekezdés szerint a sportfegyelmi fellebbviteli (másodfokú) bizottság feladatait az Egyesület Elnöksége látja el. A bizottságok munkájára a 34/2001. (III.5.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.

A Suttogó Lovasterápiás Egyesület sportegyesület, ezért amennyiben kizárásra sportfegyelmi okokból kerül sor, a Sportfegyelmi Bizottság, és Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság munkájára, a kizárás menetére és okaira a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény erre vonatkozó paragrafusai az irányadóak.

 

Törlés: Azt a tagot, aki a Közgyűlés által megszavazott tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségének az előírt határidőt követő három hónapon belül írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Elnökség törli a tagok sorából.

 

 

 

 

 

A törlést kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni az Egyesület Közgyűlésénél. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az érintett egyeztető eljárás kérésével fordulhat az Egyesület Elnökségéhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Az Egyesület szervezete

 

Közgyűlés

 

  1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
  2. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  • az Egyesület Alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása,
  • az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló / mérleg elfogadása,
  • a közhasznúsági éves jelentés / beszámoló elfogadása és közzététele,
  • az Egyesület ügyintéző szervének és vezetője éves beszámolójának elfogadása,
  • az Egyesület működésének felügyelete,
  • a következő év legfontosabb feladatainak, más szervezetekkel történő kapcsolattartási módjának meghatározása,
  • döntés más társadalmi szervezettel való egyesülés, úgyszintén az Egyesület feloszlásának kimondásáról, gazdasági, vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszüntetéséről,
  • az Egyesület Elnökségének, Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása, illetve döntés visszahívásukról,
  • Egyesületet sértő magatartás esetén dönt a tagok kizárásáról
  • döntés a tagok hozzájárulásai / tagdíjai összegéről, a fizetés módjáról és idejéről,
  • az Egyesület céljait megvalósító tevékenységeket tartalmazó munkaterv, és az Egyesület gazdálkodási szabályait is magában foglaló szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
  • döntés az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonának sorsáról,
  • kizárásra okot adó viselkedés esetén döntés a tagok kizárásáról
  • döntés az Egyesületet érintő, bármely kérdésben, amelyet jogszabály, illetve az Alapszabály hatáskörébe utal.
  1. A Közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente egyszer az Elnöknek össze kell hívnia. Ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel kizárhatják, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi, továbbá üzleti érdeket sért.

      Akkor is össze kell hívni a Közgyűlést 15 napon belül, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a

      tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri, továbbá ha az Egyesület ellen 5 

 

 

 

 

      millió forintnál nagyobb értékre pert indítottak, vagy tartozásai a vagyonát meghaladják,

      valamint, ha az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak létszáma három fő alá

      csökken. Az összehívás írásban történik, a napirendi pontok, az ülés helyének és idejének

pontos meghatározásával. A meghívót a tagoknak az ülést megelőzően legalább 15 nappal     meg kell   küldeni, s mellékelni kell a napirendekhez tartozó előterjesztéseket is.

  1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele megjelent. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül is határozatképes, ha napirendje nem tér el az elhalasztott Közgyűlés napirendjétől, és erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.
  2. A Közgyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A  Közgyűlés - a jelenlévő rendes tagjai egyharmadának javaslatára - titkos szavazást határozhat el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3) érvényes. Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazás alkalmával a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazás esetén a szavazást a döntésig kell folytatni.

 

 

 

  1. A tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az, akit sorrendben előbb jelöltek.
  2. A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoznak.

Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek melléklete a jelenléti ív.

 

 

 

 

 

Elnökség

 

  1. A Közgyűlések közötti időszakban az Egyesület legfőbb vezető, ügyintéző szerve a 3 tagú Elnökség. Az Elnökség saját soraiból Elnököt és két alelnököt választ.
  2. Az Elnökséget a Közgyűlés választja. Az Elnökség megbízatása visszahívásukig szól. A két választás között megüresedett helyet pótválasztással kell betölteni.
  3. Elnökségi tagnak minden olyan egyesületi tagsággal rendelkező személy jelölhető és választható, akinek tagsági típusa rendes tag, és akinek jelölését és megválasztását a Közgyűlés - az Alapszabálynak megfelelő rendben - megszavazta.

Az Elnökség elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. számú törvény 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

4) Az Elnökség feladata:

  • összehívja a Közgyűlést,
  • irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését,

 

 

 

  • kidolgozza, és Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését / beszámolóját és mérlegét, valamint a közhasznúsági jelentést, az Elnökségen belüli munkamegosztás szerint képviseli az Egyesületet,
  • javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre,
  • előkészíti, meghirdeti és elbírálja a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat,
  • előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést,
  • szervezi és koordinálja az Egyesület és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait,
  • gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, és nyilvántartásáról,
  • a tagokról nyilvántartást vezet,
  • tagfelvételi ügyekben dönt,
  • véleményt és javaslatot alakít ki az Egyesületi tagokat érintő kérdésekben, és védi érdekeiket,
  • elbírálja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat,
  • másodfokú sportfegyelmi eljárás esetén ellátja a Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság feladatait
  • dönt a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről,
  • kezeli az Egyesület működése során felhalmozódott vagyont,
  • végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza,
  • dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

5) Az Elnökség az ügyrendjét, az Elnökségen belüli munkamegosztást saját hatáskörében

    határozza meg. Az Egyesület Elnöke:

  • jogosult az Egyesület képviseletére, az Egyesület képviseletében önállóan ír alá,
  • vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,
  • ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat,
  • ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett,
  • beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről,
  • kapcsolatot tart az Egyesület pártoló tagjaival,
  • ellátja a pénztárosi teendőket,
  • utalványozza képviseleti joggal rendelkező elnökségi taggal együttesen az Egyesület kifizetéseit, sürgős esetekben eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget annak következő ülésén - tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából.
  1. Az Elnökség két tagja (alelnökök) az Elnök akadályoztatása esetén együttesen jogosultak

      képviselni az Egyesületet, aláírási jogukat is együttesen gyakorolhatják.

  1. A bankszámla felett az elnök és egy,  a Közgyűlés által visszavonásig megválasztott tag rendelkezhet.
  2. Az Elnökség üléseit az Elnök szükség szerint, de évente legalább két alkalommal hívja össze, a napirend közlésével. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok mindegyike jelen van. Határozatait az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség valamely tagjának tartós akadályoztatása (pl. huzamosabb külföldi tartózkodás) esetén az ülés két elnökségi tag részvételével is határozatképes. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot az üléseiről kizárhatja, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi, továbbá üzleti érdeket sért.

 

 

 

 

 

  1. Az Elnökség tagjainak név szerinti megjelölését az Alapszabályhoz csatolt melléklet tartalmazza, amely az Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi.

 

 

 

 

 

Felügyelő Bizottság

 

  1. Az Egyesület működését és gazdálkodását a Közgyűlés által megbízott, háromtagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Tagjai megbízatása visszahívásukig szól. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül választanak elnököt. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
  2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi, hogy az Egyesület a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályban foglaltaknak és a belső szabályzatoknak megfelelően működik. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület bármely munkavállalójától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, illetve megvizsgálhatja azokat.
  3. Az Egyesület Közgyűlésén és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal rész vehet, kezdeményezheti azok összehívását.
  4. A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

  1. Ha az Elnökség a Felügyelő Bizottság indítványának megtételétől számított 30 napon belül nem hívja össze a Közgyűlést, úgy arra a Felügyelő Bizottság is jogosult.
  2. Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.
  3. A Felügyelő Bizottság évente egyszer beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések kötelező megvizsgálása alapján.
  4. A Felügyelő Bizottság egyebekben az általa megállapított ügyrend szerint működik. A Felügyelő Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
  5. A Felügyelő Bizottság tagjainak név szerinti megjelölését az Alapszabályhoz csatolt melléklet tartalmazza, amely az Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sportfegyelmi Bizottság

 

 

  1. A 2000. évi CXLV. törvény 15. §. értelmében sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben abban az esetben, ha a tagsági jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket vétkesen megszegi. Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszakemberrel szemben, ha a munkaviszonyból, vagy a munkaviszonyból származó egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegi. A sportfegyelmi eljárás következményeként sportfegyelmi büntetés róható ki.
  2. Az Egyesület a 34/2001. (III.5.) Korm. rendelet 2. §. (2) bekezdése alapján az elsőfokú eljárás lefolytatására 3 tagú Sportfegyelmi Bizottságot, a másodfokú eljárás lefolytatására Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottságot működtet. A Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság feladatait az Egyesület Elnöksége látja el.
  3. A Sportfegyelmi Bizottságok munkájára és a sportfegyelmi eljárásra a 34/2001. (III.5.) Korm. rendelet  előírásai az irányadók.
  4. A  Sportfegyelmi Bizottság egyebekben az általa megállapított ügyrend szerint működik. A Sportfegyelmi Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
  5. Tagjai megbízatása visszahívásukig szól. A Sportfegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
  6. A Sportfegyelmi Bizottság tagjainak név szerinti megjelölését az Alapszabályhoz csatolt melléklet tartalmazza, amely az Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi.

 

 

VI.Összeférhetetlenségi szabályok

 

  1. Vezető szervnek minősül a Közgyűlés és az Elnökség.

Vezető tisztségviselőnek minősülnek az Egyesület Elnökségének tagjai és elnöke, valamint az Egyesület Felügyelő Bizottságának tagjai és elnöke.

 

  1. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

  1. Nem lehet vezető tisztségviselő:

 

  1. Akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.
  2. Olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztségviselői posztot – annak megszűntetét követő két évben legalább egy évig – amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
  3. Akit a Közgyűlés nem választott meg.
  4. Akinek tagsági viszonya nem rendes tag.
  5. Az a személy, akit a Közgyűlés anyagi javakkal való visszaélés, vagy egyéb felelőtlenség miatt már egyszer visszahívott hivatalából.

 

 

 

 

 

  1. Az a személy, akinek hozzátartozója az Egyesületnél valamely más vezető tisztségviselői posztot betölt.

 

  1. Összeférhetetlenségi szabályok a Felügyelő Bizottságra vonatkozóan

 

  1. Nem lehet a felügyelő Bizottság tagja vagy elnöke az a személy, aki az elnökség elnöke vagy tagja, illetve az a személy, akinek közeli hozzátartozója az elnökség elnöke vagy tagja.

    

  1. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói.

 

  1. Összeférhetetlenségi szabályok az Elnökségre vonatkozóan

 

  1. Nem lehet az Elnökség elnöke vagy tagja olyan személy, aki a felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve olyan személy akinek közeli hozzátartozója a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja.
  2. Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói.
  3. A Stv. 20. § (1) bekezdés b) pontja értelmében nem lehet az Elnökség tagja olyan személy, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportegyesületet felszámolták.

 

  1. A jelen fejezetben nem szabályozott összeférhetetlenségi kérdésekben az 1997. évi CLVI törvény, valamint a Ptk., valamint a Stv.  ide vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.

 

  1. Egyéb rendelkezések

 

  1. Az Egyesület megszűnése:

      Megszűnik az Egyesület:

  • ha feloszlását a Közgyűlés kimondja,
  • más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés elhatározza,
  • az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
  1. Megszűnés esetén - a hitelezők kielégítése után - fennmaradó vagyon felhasználásáról,     hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni. Mivel az Egyesület sportegyesület, ezért a Stv. 21. § alapján a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.
  2. Az Egyesület közhasznúsági fokozatú közhasznú jogállásának megszűnésekor nem szűnik meg, de köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
  3. Az Egyesület a tevékenységéről - elektronikus hírlevél formájában - rendszeresen tájékoztatja a tagjait.

A testületi szervek döntéseit az Egyesület Elnöksége nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, (nyílt szavazás esetén) személyét.

 

 

 

Az Egyesület Elnöke gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a szervezet székhelyén, előre egyeztetett időpontban. Erről az Egyesület nyilvántartást vezet.

Az Egyesület Internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot működésének módjáról és helyszínéről, valamint a szolgáltatásai igénybevételének módjáról és lehetőségéről. Ugyancsak Internetes honlapján teszi mindenki számára hozzáférhető módon megtekinthetővé és letölthetővé az

-    az Egyesület Alapszabályát

-    éves beszámolót és közhasznúsági jelentést;

  • a testületi szervek döntéseit;
  • az Egyesület működésének számszerű adatait;
  • az Egyesület hirdetményeit, hírleveleit.

Az Egyesület hivatalos honlap címe: suttogo.metacortex.hu

  1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, fővárosi, megyei, és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat.
  2. Az Egyesület Elnöksége és Felügyelő Bizottsága saját működését külön szabályzatban szabályozza.
  3. A jelen Alapszabály érvényességének, az Egyesület létrejöttének, továbbá közhasznú jogállása megszerzésének feltétele, hogy a Fővárosi Bíróság az Egyesületet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyezze, és - közhasznú közhasznúsági fokozatban - közhasznú szervezetként nyilvántartásba vegye.
  4. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. sz. törvény, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról rendelkező 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet, továbbá a Ptk. előírásait kell alkalmazni.

 

 

Mivel a Suttogó Lovasterápiás Egyesület sportegyesület, ezért a Ptk., és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

Jelen, negyedszer módosított Alapszabályt az Egyesület 2007 04. 07-i közgyűlése egyhangú szavazással elfogadta.